January 11th, 2012 Magyarországi tervezett járások 2012/2013

Hajdú-Bihar megyében 10 járás lesz:

Balmazújvárosi járás: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege, Újszentmargita

(MTI/civishir.hu/jarasok.com)

Jász-Nagykun-Szolnok Megye járásai 2013-tól:

Járások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 12 járás lesz 2013-tól a megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 járási székhelyt terveznek 2013. január 1-től. Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz.
A kormány célja a járási rendszer kiépítésével az, hogy közelebb vigye az állami szolgáltatásokat a polgárokhoz és elérhetőbbé tegye azokat a számukra – közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Nyíregyházán.
A tárcavezető szerint az idei év “a nagy felkészülés éve lesz”, fel kell készülni a 2013. január 1-jén elindítandó rendszerre. Mint mondta, a kormány tudatában van annak, hogy a területi hovatartozás tekintetében a településen élők érzékenyek, így igyekeznek egy érzékeny rendszert létrehozni, a járások kialakításánál pedig óvatosan eljárni.
A kormany.hu oldalon már elérhető a járási leosztás, a tervezetet a települések lakói és a polgármesterek január 29-ig véleményezhetik – emlékeztetett Navracsics Tibor. A miniszter hozzátette: ha egy település más járáshoz szeretne tartozni, akkor arra is lehetőség van, a döntést a területileg illetékes kormányhivatal szakmai véleményére támaszkodva hozzák majd meg. (MTI)

September 9th, 2011 Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről húsz, míg Szatmár megyéből tíz templom része a középkori templomok útjának. A templomút magyarországi szakaszán található Cégénydányád, Csenger, Csengersima, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Jánkmajtis, Kisszekeres, Kölcse, Nagyar, Nagygéc, Nagyszekeres, Sonkád, Szamosbecs, Szamosújlak, Szamostatárfalva, Tiszakóród, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi. A templomút Szatmár megyei állomásai: Ákos, Avasfelsőfalu, Bikszád, Egri, Erdőd, Kaplony, Sárközújlak, Szilágykorond, Tasnád és Vetés.

Tekintve, hogy mindkét megye kiemelkedő közkincsének tartja épített kulturális örökségét, az értékek megóvása és népszerűsítése érdekében közös, összehangolt fejlesztési programot dolgozott ki, amelynek középpontjában azok a középkori templomok állnak, amelyek egyedülálló értékei a térségnek.

A templomutat széleskörű szakmai egyeztetéssorozatot követően, konszenzuson alapuló javaslattétel alapján alakították ki a történeti Szatmár megye területén. Az egyeztetésekbe számos szervezetet bevontak, ez biztosította a tematikus út kijelölésének szakmai alapját. A szervezetek mellett turisztikai, művészettörténeti, területfejlesztési, örökségvédelmi és marketing szakemberek is aktív részesei lettek a közös munkának, amely által a tematikus út kijelölésében örökségvédelmi és turisztikai szempontok egyaránt érvényesültek – olvasható a templomút honlapján.

Magyar Kurír

August 23rd, 2011 Ökumenikus kápolnát avattak Debrecenben Juhani Nagy János újságíró emlékére

Az újságírói pályáját Debrecenben kezdő, majd országos hírnévre szert tevő Juhani Nagy János írói-újságírói-tanári munkásságát egykori kollégája, Erdei Sándor méltatta. Felidézte: Juhani Nagy János magyar-német-finnugor szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Dolgozott a Hajdú-Bihari Naplónál, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában, a Magyarország című hetilapnál, 1990-ben alapító főszerkesztő-helyettese volt a Pesti Hírlapnak.

Riportsorozatai jelentek meg különböző kül- és belpolitikai témákról, és több könyvet is kiadott. Írt regényt Csokonai Vitéz Mihályról, tanulmányt Honfoglalás előtt és után címmel, dokumentumkötetet (1987-ben) az AIDS-ről, de megjelentetett Nevető lexikont, a világ különböző tájainak ízeit bemutató, utazásainak emlékét őrző szakácskönyveket és portrékötetet Michael Jackson popsztárról.

Idős szülei - akik János fiuk előtt testvérét, Istvánt is fiatalon elveszítették -, teljesítve Juhani Nagy János végakaratát, több ezer kötetes könyvtárát egykori iskolájának, a Kossuth gyakorló gimnáziumnak adományozták. Kiadatták fiuk öt posztumusz kötetét, s adományukból, illetve abból a pénzből, amit Juhani Nagy János erre a célra összegyűjtött, felépíttették az ökumenikus kápolnát.

A debreceni Köztemetőben ugyanis eddig nem volt kápolna, s Juhani Nagy János szerette volna elérni, hogy legyen a temetőben egy olyan hely, “ahova a hit, a remény, a szeretet jegyében bárki beléphet, legyen szegény vagy gazdag, legyen bármilyen vallású, legyen bármilyen a bőre színe, de az sem számít, milyen nyelven beszél” - idézte az elhunyt újságíró mára megvalósult terveit Erdei Sándor.

Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere megköszönte az adományozó idős szülőknek, hogy felépülhetett a kápolna. Elmondta: a kápolna jól illeszkedik a környezetbe, abba az építészeti képbe, amelyet Borsos József egykori városi építész, illetve az általa tervezett krematórium határozott meg. Juhani Nagy János munkássága, amit Debrecenért tett, megérdemli, hogy maradandó emlék kötődjön hozzá - mondta Kósa Lajos.

MTI/Magyar Kurír

July 21st, 2011 Harangszentelés Debrecenben

A templomépítő gróf Csáky Imre bíboros tiszteletére készíttetett 315 kg-os harangot Reviczky Éva, a bagaméri Tompa Kft magyarországi képviseletének igazgatója és a Szent Anna egyházközség hívei adományozták. A Boldog II. János Pál pápa tiszteletére készíttetett 160 kg-os harang Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökének adománya.

Az új harangokat a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök július 26-án, a székesegyház búcsújának napján délelőtt 10 órakor szenteli fel a templom bejárata előtt. A szentelési ünnepségen Orosz Lőrinc, a Szent Anna-székesegyház plébánosának köszöntője után Reviczky Éva adományozó tart ünnepi beszédet.

A harangokat ezt követően emelik a helyükre, Gombos Miklós harangöntő mester irányításával. A harangszentelésen közreműködik a Szent László kórus. A harangokat előző nap, a délelőtti órákban szállítják a templom elé, nemzeti színű virágkoszorúval díszítik, és egész éjszaka őrzik, a szentelési ünnepségi kezdetéig.

A Szent Anna-székesegyház búcsúi szentmiséjét július 26-án 18 órakor Bosák Nándor megyéspüspök mutatja be.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír

July 16th, 2011 A csökmői templom titkai

Titokzatos pillanatokban volt része egy csoport embernek július 6-án délelőtt a csökmői templom udvarán. Jelen volt Varga József polgármester, Tóth Ferenc alpolgármester, Kovács József, Csökmő legidősebb férfi lakosa, Kiss István lelkész és felesége Kiss Ibolya, Tóth Katalin könyvtáros, a templom felújítását végző munkások – és e cikk írója.

Mindenki kíváncsian figyelte, amint a felújítás alatt álló templom gombjában talált két bádoghenger tartalma napvilágra került. Mindkét hengert 1927-ből származó újságpapírokkal bélelték, s egy-egy nagyobb méretű gyógyszertári üveget rejtettek. Miután nagy nehezen sikerült kinyitni a viasszal, parafával lezárt palackokat, és óvatosan, két ujjal tekergetve kihalászni a benne lévő papírokat, mindenki ámulatba esett.

Az egyik üvegben régi pénzérmék, bankók voltak, némelyik érme még 1848-ban készült. A másik üvegben gyönyörű kézírással írt papírosok rejtőztek. Az írásokból kiderült, hogy a trianoni döntés milyen fájdalmasan érintette őket, leírták, milyen nehéz az életük 1927-ben. Az akkori Csökmőről is alapos helyzetjelentést hagytak hátra. Kiderült, hogy ők is találtak egy hengert a templom gombjában, amit még 1860-ban helyeztek oda, de abban minden megsemmisült, ezért ők a jegyzőkönyvek alapján újraírtak mindent, és pótolták a tartalmát.

Hátborzongató és torokszorító volt olvasni a mai utódoknak címzett üzeneteket, amelyeket 84 évvel ezelőtt helyeztek el a templom gombjában. Az egyik levél így kezdődik: „Élő halandók! Kedves Utódaink! A siralmas mélységből kiáltunk hozzátok, hisszük, hogy már boldogabb nemzedékhez! …”

Július 19-én délelőtt a hengereket teljes tartalmukkal együtt visszahelyezik majd a mesterek a templom gombjába, kiegészítve egy harmadikkal, amelyben a mai Csökmőről lesz néhány adat az utókornak. Mindezt nyilvános ünnepség teszi emlékezetessé, ahogy az 1927-ben is történt. A talált dokumentumokról másolatok készültek, tartalmukat könyvtári előadásokon és a helyi lap hasábjain ismerhetik meg az érdeklődők.

B. Kiss Andrea

forrás: haon.hu

June 4th, 2011 Megáldották a Torinói Lepel hiteles másolatát Debrecenben

Bosák Nándor megyéspüspök a szentmise homíliájában a hitről elmélkedett, arról a pontról, ahol a tapasztalás, a tudomány eszközei már nem elégségesek. A főpásztor Pál apostolra irányította a figyelmet, aki az athéni areopáguszon, a tudomány és a bölcsesség bölcsőjének színhelyén arról a Teremtőről, az athéniak előtt „ismeretlen istenről” beszélt aki Jézus Krisztus által vezetett el bennünket a hitre. Voltak, akik mosolyogtak rajta, mások közömbösen hallgatták, de néhányan figyeltek rá.

A püspök kiemelte, az ember alapvetően most is keresi a teljességet önmagáról, az életről és a világról. Az ember a tudományok, a tapasztalás által sok ismeretet szerez, mégis érzi, hogy tudása véges, nem fogja át a teljességet. Így érkezik el ahhoz a ponthoz, ahol átlép a tapasztalhatón túlra, oda, amit hitnek nevezünk.

Ezt a határt az Isten, Jézus Krisztus által törte át. Amikor az igazságot keressük, Jézus Krisztus megismerése által kapunk képet erről a többről, teljesebbről. Pál apostol a bölcsességről beszél, fölnyitja a gondolkodásunk korlátoltságát, zártságát és átsegít a teljességbe. Így segíti az embert minden - ezért kutatja a tudomány Jézussal kapcsolatban is azokat a külső eszközöket -, amelyek Jézus jobb megismeréséhez vezetnek, mint a Torinói Halotti lepel. A Lepel arról is beszél, milyen lehetett Jézus szenvedése, de a hitünket az nem pótolja. A hit mindenkinek a személyes feladata,  szabad elkötelezett döntése, belső állásfoglalása amellett amiről Jézus beszél.

Értesüléseink szerint  a Torinói Sacra Sindone Bizottság országonként egy-egy darab 1:1 méretű hiteles másolat elhelyezését engedélyezi a Lepel tiszteletének erősítése céljából. Az elmúlt évben a győri Szent Kamill templomban helyeztek el egy másolatot. A debreceni Szent Anna székesegyház hivatkozva a határon túli magyar egyházmegyék fizikai értelemben is vett közelségére, engedélyt kapott egy másolat debreceni elhelyezésére.

A debreceni másolat Gian Carlo Durante híres olasz fotós 2002 után készült felvételéből digitális nyomdatechnikai eljárással készült a Torinói Lepel anyagához hasonló halszálkamintás szövetre. (2002-ben a Lepel alátétvásznát eltávolították és  semleges szilárd alapra helyezték el.)  Az említett fényképész legutóbb 2010-ben készített felvételeket.

A Torinói Lepel hiteles másolatát a templomtérben helyezték el, látogatható ingyenesen, minden nap 6.30-19 óráig.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír

May 29th, 2011 “Kitapintható” történelem Nyírbátorban

May 16th, 2011 Felszentelték a nyírbátori minorita templomot

Az ünnepi szertartáson egyházi és világi méltóságok, a város és a környékbeli falvak hívei, zarándokai, a lengyelországi Rawa Mazoviecka testvérváros delegációja és zarándokai is részt vettek.

Elsőként Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a templom történetét, a felújítás körülményeit idézte fel. Erdő Péter bíboros homíliájában örömét fejezte ki a templom teljes megújulásáért, amely nemcsak a város és az egyházmegye, hanem az egész magyar katolikus egyház számára jelenti az idők bíztató jeleit.

Amikor Jézus szenvedése előtt a jeruzsálemi templom pusztulását megjövendölte, azt is mondta, hogy a lerombolt templomot harmadnapra fölépíti. Akkor saját testének templomára gondolt.  A templomban Krisztus teste az Eucharisztiában áldozat, táplálék, lakoma. Ettől szent helyek a keresztény templomok. Itt mutatjuk be a szentmise áldozatot, vesszük magunkhoz Krisztus testét, itt részesülünk a szentségekben és itt borulhatunk le az Oltáriszentség előtt. Nem találkozhatunk közvetlenebbül másutt Istennel, mint itt – fogalmazott a bíboros.

Ezután a bíboros Kelemen Didák minorita szerzetes áldozatos szolgálatát emelte ki, aki maga is építője volt az 1480-ban Báthory István erdélyi vajda által épített gótikus stílusú, nyírbátori templomnak, amikor azt 130 évvel a lerombolása után 1717-ben újjáépítette.  A Felső-Tiszavidék apostolának is nevezett szerzetes a katolikus vallás üldözésének idején a lerombolt templomok helyett új templomok és iskolák építését szorgalmazta.

A szertartás után Erdő Péter felszentelte a Kelemen Didák Lelkigyakorlatos és Közösségi Házat, amelynek díszudvarán Kalna Zsolt, a Minorita rend tartományfőnöke megszentelte az erre az alkalomra készített Bátori Vér nyírségi italkülönlegességet. Ezt követte a testvérváros Rawa Mazoviecka delegáltjainak köszöntése, akik elhozták városuk üdvözletét és ajándékát a II. János Pál pápa boldoggá avatására készített albumot.  Végül Balla Jánosné a város polgármestere, mint projektgazda mondott köszönetet munkatársainak a mintegy három éves megfeszített munkáért.

A negyedik szárnyban a plébánia, és az emeleti részen kolostor kialakítása mellett rendezvény udvart is építettek, lehetőséget adva arra, hogy bekapcsolódhassanak ezzel a város zenei, kulturális életébe. A különleges akusztikával rendelkező zárt rendezvény udvart az ünnepség befejezéseként a Nyíregyházi Cantemus Kórus hangversenyével avatta fel – tájékoztatta szerkesztőségünket Kovács Ágnes.

A felújításról, a lelkipásztori központról és a minorita rendházról bővebben az egyházmegye honlapján olvashatnak.

Magyar Kurír

May 1st, 2011 Vörösterror Szolnokon

A Tanácsköztársaság egyik legsötétebb fejezetét kétségkívül Szolnokon írta a Lenin-fiúkat vezető Szamuely Tibor népbiztos. 1919. május első napjaiban a vörösök visszafoglalták a Tisza-parti várost, és több tucat polgárt végeztek ki bestiális kegyetlenséggel.

Szolnokra bevonuló vöröskatonák

A szolnoki vörösterror áldozatainak számát pontosan mindmáig nem lehet megállapítani. Egyfelől száz százalékig megbízható összeírás sem az események idején, sem utána nem készült, másfelől magát az áldozat fogalmát is más mércével mérték a Horthy-korszakban (a marxista történetírás annyiban legalábbis következetes volt, hogy szót sem ejtett a szolnoki vérengzésről). 1919 után olykor nem számították be az áldozatok közé azokat a vöröskatonákat és polgári személyeket, akiket – különböző okok miatt – május 4-én és 8-án kivégzett a kommunista államhatalom.

Szolnokon a vörös megtorlás első áldozatai május 3-án délután utcai harcokban estek el. Sugár Miklós 26 éves szolnoki lakos civilben fakereskedőként dolgozott, de tartalékos huszárhadnagyként részt vett a polgárőrségben. Három óra után futva menekült a Kolónia utcában, mert felismerte egy csapat, amelyet Bencsik Károly 27 éves kunszentmártoni mészárossegéd és vörös­katona vezetett. Szinte biztosan Bencsik sütötte el a fegyvert, és aligha véletlen, hogy később rajta látták az áldozat köpenyét, sarkantyúját és revolverét. Bencsik adta fel az egy nappal később kivégzett Majtényi Pál hadnagyot is.

„Olyan nyúzó volt, mint a többi”

Dr. Váry Albert ügyész adatai szerint ugyancsak az utcai harcokban, május 3-án este fél hét és nyolc között esett el Vermes István és Tallósi Vámos Zoltán 23 éves főhadnagy, egy ismeretlen lovas hadnagy, egy ismeretlen tiszt és Tövis Béla 31 éves MÁV-forgalmi tisztviselő. Mindannyiukkal célzott lövések végeztek.

Dr. Pethes Manó 38 éves törvényszéki bírót Nagykereszt utcai otthonában érte a halál. Amikor a vörösök rátörtek, és fegyvert követeltek tőle, kijelentette, hogy katonatiszt volt, és neki a csőcselék nem parancsol. Szobájára szorították, agyonverték, holttestét pedig bedobták vízzel megtelt pincéjébe.

Dr. Szikszay György 45 éves törvényszéki elnök éppen a tanyára menekült családja után indult, amikor az utcán felismerték, agyonlőtték, majd kifosztották, még a cipőjét is lehúzták a lábáról. A gyilkos Bede Mátyás 22 éves szolnoki halász és vöröskatona volt. A félelem légkörére jellemző, hogy a holttest két napig feküdt az utcán, senki sem mert hozzányúlni. A feldühödött vörös fegyveresek Szolnokon rekedt csendőrökre is vadásztak, kivégezték Sztankovics Sándor volt cibakházai őrsparancsnokot, továbbá Tornai Lajos és Osbáth Gyula ottani őrsbeli őrmestert is.

Ösztreicher Nándor 42 éves szesznagykereskedőt és Szántai Ferenc 58 éves utazót május 3-án délután gyilkolták meg a vörösök. Az előbbi bűne az volt, hogy állítólag a Baross és az Ostor utca sarkán álló házából géppuskáztak a várost elfoglaló kommunistákra. Az 1920-as vizsgálat a következőket derítette ki halálának körülményeiről: „A főtárgyaláson Somoskövi József vádlott beismerte, hogy 1919. május 3-án a meggyilkolt Ösztreicher udvarára bement, amikor ott sok vörös katona volt, és Ösztreicherné sírt. Azt is beismerte, hogy a zsebében revolver volt. Ösztreicher Nándorné tanú vallotta, hogy […] a pincébe menekültek, ahonnan a tömeg hívására feljöttek, és akkor a pinceajtóban Szántai Ferenc alkalmazottjukat lelőtték, a férjét pedig az utcára kivonszolták és megölték. Őt, a kisfiát és a nevelőnőt pedig az udvaron tartották, és azalatt az egész lakást elpusztították és kirabolták. A tömeg körül Somoskövi vádlott a kisfiú előtt állt kezében revolverrel. A kisasszony ama kijelentésére, hogy nincs senki, aki rajtunk segítene, a vádlott azt felelte: »mit, Ösztreicher is olyan nyúzó volt, mint a többi.« […] A pincébe menekült Ösztreicher Nándort két katona hívta fel a pincéből az udvarra és onnan az utcára, az udvaron nem bántotta senki, az utcán azonban a nép azt kiabálta, hogy ez lőtt a gépfegyverrel, mire egy lóháton levő orosz terrorista karddal többször fejbe vágta, majd ismeretlen tettesek belelőttek.” Akadt olyan változat is, hogy szó szerint agyonverték a súlyosan sebesült kereskedőt. A hivatalos vizsgálat Ditrov Gergelyt, Csizmás Ferencet, Mihályik Bélát, továbbá Hir Mihályt, Kővári Elemért, Tompa Lászlót, Tompa Andrást, Berkes Ferencet és Pintér István MÁV-munkásokat nevezte meg gyilkosként. Ugyanezek az emberek ölték meg egyébként a három csendőrt is.

Fejlövés a temetőben

Május 3-án délután a vöröskatonák nemcsak a lakásokat, de a városi és vármegyei hivatalokat is feldúlták. Részlet egy május 12-i hivatalos jelentésből: „…a Vörös Hadsereg a városból elvonult, 3-án délután azonban ismét visszatért. Ez alkalommal az élén bevonuló csapat egyes osztagai több lakásba behatoltak s azokat kifosztották. Ily fosztogatásnak esett áldozatul az egész ház, ahol hivatalunk van, s természetesen hivatalunk is. Egy csoport behatolt a hivatalba, ott az ajtókat, szekrényeket, fiókokat, a kisebbik Wertheim kassát s a nagyobbiknak az alsó részét feltörte, az iratokat össze-vissza hányta, a tanyahajóból felhozott ágyneműt, asztalneműt, evőeszközöket, pokrócokat, továbbá az Alcsi-társulat csatornaépítő munkásai részére raktározott élelmiszereket pedig elvitte.”

Akárcsak máshol, a kommunisták Szolnokon is feljelentették a volt polgárőröket, „burzsujokat”, haragosaikat, Szamuely pedig a forradalmi törvényszék élén elítélte őket. A hírhedt népbiztos az abonyi halálos ítéletek meghozatala után, május 3-án reggel érkezett a városba. Már a kora reggeli óráktól üléseztek a kommunista törvényszék tagjai, és sorra kihallgatták az előző nap begyűjtött személyeket. Ma már lehetetlen megállapítani, hogy kit miért ítéltek el, de szinte bizonyos, hogy a fegyveres ellenállásban részt vevők mellett vétlen emberek is az áldozatok közé keveredtek. Kele József közléséből tudjuk, hogy Szamuelyék szolnoki megtorlása már csak azért sem sújthatott le kizárólag az ellenforradalmárokra, mert nyilvántartásukat a vörösök nem találták meg. Bár a nagy sietségben a visszavonuló fehérek a városházán felejtették, Zrumetzky Viktor városi főjegyző – későbbi polgármester – még a Lenin-fiúk érkezése előtt megtalálta és tűzbe dobta a nevüket tartalmazó listát.

Szamuely Tibor huszonkét embert, köztük a már említett vöröskatonákat május 4-én halálra ítélte. Dr. Cseh Géza az utolsó percek drámai történéseit foglalta össze: „A halálra ítélteket a római katolikus temetőhöz kísérték, közben ütlegelték és a házak falához lökték őket, mintha már ott, az utcán végre akarták volna hajtani a kivégzési parancsot. A temetőároknál felsorakoztatott foglyok nevét Mann József, a tengerészekből alakult kivégzőosztag parancsnoka felolvasta, majd parancsot adott az ítélet végrehajtására. Általában egyenként, fejlövéssel végeztek velük, de volt, akinek két oldalról az álla alatt egyszerre sütötték el a puskát, és élvezték, hogy a szerencsétlennek valósággal lerobbantották a fejét a lövedékek.”

A kivégzésben – a későbbi vizsgálat szerint – Stern Mózes 30 éves kőműves, Gerlei Géza parancsnoksága alatt pedig a következő személyek vettek részt: Kovács Lajos, Sturz Ká­roly, Kohn-Kerekes Árpád, Kámán József. Az ő számuk sem teljes, alighanem ezért jegyzi meg dr. Váry Albert, hogy „más terroristák” is közreműködtek a gyilkosságokban.

A kivégzések után a holttesteket közös gödörbe, egymásra keresztbe dobálták, majd mésszel leöntötték. A vöröskatonákon kívül a következő személyeket végezték ki május 4-én és a következő napokban: Benedek János csendőr alőrmester, Berger Albert szállító, Király Árpád tüzérfőhadnagy, Mellinger Ede tanuló, Matyasovszky József főhadnagy, Zalán Zoltán hadnagy, Róth Ernő, Gunszt Sándor bankigazgató, dr. Engel Sándor ügyvéd, Zelei János ügyvédi írnok, Stögermayer Antal halkereskedő, dr. Hajdú Béla vármegyei ügyész, Németh Pál törzsőrmester, Simonyi Pál árvaszéki ülnök, Spiller Aladár fuvaros, Zakariás Mihály élelmiszer-szállító, Zaka­riás István élelmiszer-szállító, Palesco Jenő huszárőrnagy, Demény Lajos csendőr alőrmester, László Imre vasúti detektív.

Személyes bosszú

Az 51 éves Stögermayer Antal, Szolnok város köztiszteletben álló halkereskedője és vendéglőse nemigen politizált, leginkább szakácskönyveket írt, halrecepteket gyűjtött, és naphosszat évődött a művésztelep bohém lakóival. Cseppet sem titkolta ellenforradalmi szimpátiáját, de ezért még nem kellett volna meghalnia. Kele József szerint minden bűne az volt, hogy lakásán egy szivartartónak használt játék pisztolyt találtak. Akár így, akár másképp történt, 1919 májusában kisebb dolgokért is meghaltak polgáremberek Szolnok városában.

Palesco Jenő huszárőrnagy végzetét egy kommunistaszimpatizáns besúgó okozta, és Zalán Zoltánt, a cs. és kir. 68. gyalogezred hadnagyát is szolnoki munkások adták át Szamue­lynek. A kivégzettek közül kétségkívül a 16 éves Mellinger Ede esete a legmegrázóbb. A kereskedelmi iskolai tanuló azt hitte, hogy édesapját, Mellinger Izidor kereskedőt is elfogták a vörösök, és miközben ezt számon kérte Szamuelyn, kétségbeesésében gyilkos gazembernek nevezte. Szamuely azonnal a többiek után küldte, és hamarosan őt is kivégezték a temetőárokban. Mellinger Ede édesapja 1922-ben halt meg, édesanyja, Mellingerné Krémer Irén 1944-ben a holokauszt áldozata lett.

László Imre vasúti detektívet május 3-án délután, menekülés közben, egy Liget utcai ház kertjében fogták el a fegyveres szolnoki vasutasok.

A gyilkosok 1920-as ítéletének indoklásában a következő tényállást rögzítették: „Kétségtelen tényként volt megállapítható, hogy az áldozatokat a temető árkában egy sorban állították fel, hogy a kivégzésre ismeretlen terroristák állottak elő, hogy László Imre a sorban 5-ik vagy 6-iknak állott, amikor a nép, köztük az összegyűlt vasutasság követelni kezdte, hogy László Imrével ők akarnak végezni, mire a terroristák vezetője László Imrét a sor bal szárnyára a végére állította és felszólította a vasutasokat, hogy álljanak elő. E felhívásra először senki sem jelentkezett, majd arra a felhívásra, hogy »hát ez a hazafiság«, többen előálltak, mire a terrorparancsnok azt mondotta, hogy 3–4 ember elég, mire tényleg ennyien ott maradtak, a többiek pedig hátrább húzódtak. Ezután történt a sortűz, az összes szemtanúk egybehangzó előadása szerint egyszerre, bár Palotai tanú szerint László Imrére már a tüzelni vezényszó előtt lövöldözni kezdtek.” A vizsgálat megállapította, hogy Zubek Lajos, K. Bózsó Károly és Munkácsi István vasutasok (az első kettő tevékenyen részt vett az előző napi elfogásban is) végezték ki László Imrét. K. Bózsóról aztán utcán is elneveztek Szolnokon, egészen a 90-es évek elejéig közterület viselte a gyilkos nevét…

A Szamuely-féle „rögtönítélő törvényszék” még néhány napig működött, aztán elsodorták a háborús események, maga a rettegett népbiztos is elhagyta Szolnokot. A nagyobb gyilkosságok a Duna–Tisza-közén és a Dunántúlon csak ezután következtek. Dr. Váry Albert adatai szerint a proletárdiktatúra 591 áldozatot szedett, és ha az utcai harcokat, egyéni önbíráskodást, leszámolásokat is ideszámítjuk, akkor a számadat elfogadható. Mindenesetre, ha – Váry nyomán – 49 szolnoki mártírral számolunk, akkor a 64 áldozattal járó dunapataji vérengzés után a Tisza-parti városban gyilkolták meg a legtöbb embert Szamuelyék.

Részlet Szentesi Zöldi László: Vörösterror Szolnokon – 1919. május 3–4. című könyvéből, a Nagy Magyarország Könyvek 6. kötetéből.

forrás: tortenelemportal.hu

February 16th, 2011 Kossuth-emlékhely és digitális infópult a megújult Nagytemplomban

Megszépült a debreceni református Nagytemplom. Átfestették az épület belső terét, és kicserélték az ablakokat. Emellett Kossuth-emlékhelyet alakítottak ki, és digitális információs pultot telepítettek. A fejlesztés csaknem 100 millió forintba került, amelynek nagyobb részét az Európai Unió finanszírozta.

Digitális információs pult

A belső tér teljes felújítása mellett a Nagytemplomban új digitális információs pultot és úgynevezett személyes idegenvezető készülékeket is elhelyeznek majd. Ezek segítségével a turisták könnyebben megismerhetik a templom történetét. A leginkább mobiltelefonra emlékeztető készülékek először magyar, angol, német és orosz nyelven tájékoztatják majd a turistákat, de később román, szlovák és lengyel nyelvű bemutató szövegeket is terveznek.

Megfelel az európai igényeknek

Tavaly október óta összesen 8 ezer négyzetméter falfelületet festettek át a mesterek, és korszerűbbre cseréltek 37 nagyméretű ablakot is. Minderre az omladozó vakolat és a sorozatos beázások miatt volt szükség. Olyan színvonalra sikerült hozni a Nagytemplom látogathatóságát, amely minden európai igénynek megfelel – mondta a Független Hírügynökségnek a vasárnapi hálaadó istentisztelet után Bölcskei Gusztáv református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.

A felújítás csaknem 100 millió forintos költségét az Európai Unió, a magyar állam és a helyi gyülekezet tagjai közösen finanszírozták. Az egyház 15 millió forintot biztosított a fejlesztésekhez. A református Nagytemplomot évente 40-50 ezer turista keresi fel. A felújítás után illetve az informatikai fejlesztésektől a látogatók számának emelkedését várják a szakemberek.