Ünnepi szentmise keretében Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye görögkatolikus püspöke szentelte fel az emberi méltóság tiszteletére emelt fatemplomot csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson.
A Nagy Szent Bazil Rend monostorépülete mellett álló, nemrég elkészült, stílusában és építészeti megoldásaiban ruszin templomépítési hagyományokat követő fatemplom a jelenlegi görögkatolikus kegytemplom elődjének a másolata. A fennmaradt iratok szerint a Szűz Mária-kép 1696-os és 1715-ös könnyezései ebben az eredeti fatemplomban történtek.
A szertartáson Kocsis Fülöp arról beszélt: ma nemcsak Jézus mennybemenetelét ünnepli a katolikus közösség, hanem a templomszentelésnek is részesei lehetnek a megjelent hívek.
„A karcsú tornyával az égre mutató fatemplom a felfelé tekintésre, a felfelé törekvésre késztet minket, benne pedig részesei lehetünk annak az élménynek, mit jelent az egyszerűség és a magasztosság, azaz a kicsinység nagysága” - mondta prédikációjában a püspök. Kocsis Fülöp szavai szerint az egyszerű, fagerendákkal ácsolt belső tér nemesíti és emeli a lelket, mélyebb és megrendítőbb imádságok születnek majd az ehhez hasonló, szerény imahelyeken, mint a új építésű templomokban vagy a katedrálisokban.
A máriapócsi szentkép könnyezésekor ez a pici terem, a mai templom elődje sugárzott ki egész Magyarországra, híre pedig egészen a császári trónig eljutott - idézte fel a püspök. Hozzátette: méltó helyet sikerült biztosítani annak az ikonnak, amely ősi másolata a pócsi könnyező kegyképnek, a fatemplom pedig jövőben szerves része lehet a Máriapócsra érkező zarándoklatoknak.
Az elmúlt száz évben eltűntek ezek az egyszerű templomok az egyház életéből - hangsúlyozta Kocsis Fülöp, és reményét fejezte ki, hogy a fatemplom új korszakot nyit meg a templomépítkezésekben, ezzel együtt a lelkek építésében.
A megszentelt fatemplom felett az Emberi Méltóság Tanácsa vállalt védnökséget. Lomnici Zoltán, a tanács elnöke a szentmise után az MTI-nek elmondta: a kezdeményezés célja az volt, hogy az emberi méltóság eszméjének mindenki által megtekinthető emlékhelyet hozzanak létre.
A fatemplom egyrészt az emberi méltóság tiszteletének fontosságát hirdeti, másrészt azt, hogy hívőknek és nem hívőknek meg kell becsülniük egymást - fogalmazott Lomnici Zoltán. Hozzátette: arra kell törekedni, hogy ez az ország élhető legyen, mindenki érezze, egyformán fontos az emberi méltósága.
MTI/Magyar Kurír
Egyedinek számító középkori épületrészeket és freskót találtak a régészek a felújítás alatt lévő zajtai római katolikus templomban.
Marosi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település egyházközségének esperese április 12-én az MTI-nek elmondta: a barokk stílusúvá átépített templom valamikori épületrészeinek befalazott ablakait és kapuját tárták fel a szakemberek, de rábukkantak 12 fali ülőfülkére, valamint egy öt négyzetméteres freskóra is.
A régészek szerint a freskó 600 éve kerülhetett a templom falára, és a kép Szent Pétert ábrázolhatja, könyvvel a kezében. A régi zajtai templomrész fali ülőfülkéinek létére egyelőre nem találtak semmilyen egyháztörténeti magyarázatot. A fülkék kialakítása ugyanis egykor a szerzetesi templomokra volt jellemző, a zajtai pedig – a jelenlegi ismeretek szerint – települési imaházként működött.
Hasonló ülőfülkés templom a történelmi Magyarország területén csak a szintén szabolcsi Gacsályban és a Somogy megyei Lengyeltótiban maradt fenn, valamint két erdélyi településen, Jenőn és Turonyban található.
Az esperes tájékoztatása szerint még tart az egyébként műemlék zajtai római katolikus templom felújítás előtti teljes régészeti feltárása. A munkálatokhoz az eddigi 38 millió forint összegű európai uniós és alapítványi támogatás mellé még mintegy 20 millió forintra lenne szükség, amit nemzeti forrásból szeretnének előteremteni. Erre minisztériumi ígérettel bírnak, és a feltárt középkori épületrészeket az eredeti állapotukban szeretnék helyreállítani.
Marosi István szerint ennek az elképzelésnek a megvalósítását nagyban segíti, hogy az egyházközség birtokában van az egykori templom rajza, amelyet 1789-ben egy német származású 
építész, Josef Bitthauser készített.
A zajtai templom létét – a közeli Rozsály község imaházával együtt – 1264-ben említette először egy korabeli dokumentum. Ez eltűnt, ám egy másik írásos emlék – amely 1341-ből való – fennmaradt. A templomot a települést birtokló Gutkeled nemzetség tagjai építtették, és 1671-ben Strassoldó Károly generális császári csapatai rombolták le a településsel együtt.
A község 1764-es újratelepítése után, 1774-ben szerzett tudomást Esterházy Károly egri püspök a romokban álló templomról, és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A német építésznek a romokról készült rajza alapján indultak el a munkálatok, és az újjáépítés 1791-92-ben fejeződött be, akkor kapta barokkos arculatát az imaház. A régi, most megtalált csúcsíves, rózsa- és tölcséres ablakokat, a kaput, az ülőfülkéket és a fali freskót is az építők falazhatták be a munkálatok során.
MTI/Magyar Kurír
Egy szabolcsi faluról olvastam a minap. Rozsály nagyközség polgármestere példamutatóan megoldotta mindazokat a problémákat, amihez talán még hozzá sem nyúltak melldöngető politikusaink.
Mikor a 90-es évek elején elkezdték felszámolni a téeszeket, a falu vezetése úgy döntött nem hagyja szétszabdalni a földeket, nem adja el, így az önkormányzat ma 90 hektáron gazdálkodik. Amit csak tudnak, megtermelnek a falu népének, illetve ezzel 90 embernek munkát is adnak. A polgármester, Sztolyka Zoltán, úgy gondolta legjobb, ha a tradíciókra építenek, és megőrzik a falu mezőgazdasági mivoltát, így ott a közmunkások is vetnek, aratnak, lovakat gondoznak. Náluk a pályakezdők megtanulnak bánni a traktorral, mezőgazdasági gépeket javítani, így jó hírük van a környéken, ami segíti a később elhelyezkedni kívánók munkakeresését.
Megalapították a Rozsály Község Jóléti Alapítványt, és ők kezelik az önkormányzat földjét. Az alapítvány bérleti díjat fizet az önkormányzatnak a földhasználatért cserébe, az önkormányzat viszont az alapítványtól vásárolja meg a földeken termett kukoricán meghízó sertéseket. Így nem az utcát sepregetik a közmunkások, hanem termelnek, eredményesen és hatékonyan működnek!
Mindenféle pályázatokon is részt vesznek, így meg tudják oldani, hogy a hátrányos helyzetűeket ellássák vetőmaggal, ingyen szántsák a földjüket. Szinte mindent megtermelnek, ami az önellátáshoz szükséges, a fölösleget a falubeliek önköltségi áron felvásárolják.
Konyhájuk napi 450 adagot főz, amiből a gyerekeknek napi háromszori ingyenes étkezést tudnak biztosítani, az öregek, pedig 160 Ft-ért ebédelhetnek. A helyiek kilónként 400 Ft-ért vásárolhatják a húst. A disznót úgy is megvásárolhatják, hogy előre kifizetik a felét, a többit meg részletre.
Van javítóműhelyük, ahol nemcsak a mezőgazdásági gépeket javítják, hanem mindent, ami a faluban vagy az iskolában elromlik, így nem kell vállalkozót hívniuk, helyben tartanak minden fillért.
Van 16 lovuk, akiket hol a földmunkában hasznosítanak, hol az iskolások lovagolnak tornaóra gyanánt, vagy épp a Mikulás használja decemberben.
Van szociális boltjuk, ahol az árucikkekhez jóval kedvezőbben lehet hozzájutni, a helyi őstermelők behozhatják az áruikat, anélkül, hogy polcpénzt, vagy egyéb költségeket kellene fizetniük, csak a permetezési könyvüket kell bemutatni. A bolttal mindenki jól jár. A termelő egy kis mellékeshez jut, a vásárló olcsóbb és jó minőségű élelmiszerhez, az ott dolgozó hat közmunkás, pedig munkához.
A magtárban a helyi gazdák mázsánként havi száz forintért tárolhatják a terményüket, de a magvakat a falu darálja meg nekik. Mindenkinek külön fakkja van a tároláshoz.
A vizet egy szomszédos település kútjából nyerik, a működtetés 20%-a az ő részük, de így függetlenek az országos hálózattól.
Rozsályon senki nem fosztogatja a helyi erdőket, mert kedvezményesen, nagy tételben vásárolja az önkormányzat, és ugyanezen az áron is adja tovább, a lovak, pedig elszállítják kocsin a házakhoz. Ez náluk a lakásfenntartáshoz való hozzájárulás.
Mivel csak az iskola fűtése gázzal, havi másfél millió forint volt, úgy döntöttek áttérnek a helyi tüzelésre, venyigekazánokra térnek át, vettek is egy venyigebálázót, így most már másfél évre elegendő bálájuk van, éves szinten, pedig 5-8 millió forintot tudnak megtakarítani.
A 800 őslakó 25%-a cigány, de az etnikai feszültséget nem ismerik. Sikerült elérniük a saját rendőrség felállítását, így megfékezték a bűnözést. A lopást vagy kifizeti az elkövető, vagy leüli, illetve mindenki megkapja a segítséget ahhoz, hogy dolgozni, gazdálkodni tudjon. Aki 2 évig nem használja rendeltetésszerűen a termőföldet, vagy hagyja elgazosodni, azt megbünteti a jegyző.
Így hát, Rozsályon nincs lazsálás, aki ott akar élni, annak tennie kell!
A faluban még egy érdekesség működik, a szociális fürdő. Az ötlet onnan eredt, hogy a 30 cigány lakásban csak kettő volt fürdőszobás. Egy elhagyatott épületből létrehoztak egy 8 férőhelyes zuhanyzót, beállítottak egy mosógépet, a használatért nem kell fizetni, beosztják, hogy mikor melyik család jön fürdeni, mosni. Akár este 10-ig is nyitva van, így mindenki tisztán járhat a faluban, nincs kifogás.
A cigány családok többsége gazdálkodik is, főleg ott, ahol a gyerekek már a szüleiktől is ezt látták, ha valahol nem élnek rendesen, akkor megeshet, hogy állami gondozásba veteti gyerekeiket a polgármester, több esetben sikerült elérniük, hogy ezzel arra sarkallták a családot, hogy változtasson életmódján, így visszakerülhettek a gyerekeik is. A polgármester, pedig gyakorta beugrik jómaga körülnézni a problémás családokhoz, nem az irodában ücsörög.
Van vízművük, vágóhídjuk, háziorvosuk, patikájuk, rendőrségük, horgászegyesületük, néptánckörük, röplabdacsapatuk, Tudásházuk 10 számítógéppel, helyi tévéjük, gáz, folyóvíz, csatorna, telefon, szélessávú internetük. Nemrég átadták a Kemencés Házat, ami egy saját erőből épített szabadtéri konferenciaterem, ahol kenyeret sütnek, lekvárt főznek, családi, baráti összejöveteleket tartanak. Az iskolai alapítványnak saját üdülője is van, ahol a kisiskolásokat nyaraltatni tudják.
Az ott lakók örömmel élnek Rozsályon, akik újonnan települnek oda, azoknak a polgármester elmondja, hogy Rozsályon nemcsak lakni kell, hanem a közösségért tenni is!
Erre a csodálatosan jól működő kezdeményezésre, összefogásra csak egyetlen dolog vet árnyékot, az pedig nem más, mint az a drága jó kormányunk, amely egyfolytában stratégiákat dolgoz ki, visít az állítólagos rasszizmus miatt, vidéket fejleszt és vetőmagot oszt, felszámolja a mélyszegénységet! Ugyanis minden jó ötlet ellenére, lehet, hogy csődbe megy a mintafalu, mert Rozsályhoz még 12 falut csatoltak, az összes anyagi gondjukkal együtt. Ha sikerül is megtakarítaniuk soha nem lesz kisebb a terhük emiatt sem, és amiatt sem, hogy 2006 óta 30 millióval csökkent az állami normatíva, viszont a lakosság száma nem csökkent. A polgármester azt mondja nem megteremteni nehéz mindezt, hanem megtartani.
Ebből a történetből is látszik mennyire csak az üres fecsegés szintje a FIDESZ világmegváltó politikája, ami jó, hasznos, a „hogyan lehet szinte a semmiből talpra állni” példaadó, megoldásokat nem elősegítik és támogatják, inkább visszahúzzák, bár már kétszer kérték a polgármester véleményét a közmunkaprogramhoz.
Szerintem a FIDESZ sokat hangoztatott, de soha meg nem valósított programjainak visszhangjáról képesek csak gondoskodni, hogy a süket szövegelésüknek elég nagy nyilvánosságot adjanak, ahhoz viszont édeskevesek, hogy a valós dolgokat érdemben felkarolják vagy nem is érdekük, mert ez a Rozsály lassan szinte semmiben sem fog rászorulni a pazarló állam gondoskodására és még a végén okafogyottá válna a jelenlétük!
Szerencsére a polgármesternek helyén az esze és továbbra is újabb és újabb ötletek valósulnak meg, példájuk bejárhatná az ország más településeit is, de kirakatfaluvá nem szeretnének válni. Mindenesetre itt, ahol nagyon sok mindenhez olcsóbban jut a lakosság, elképzelhető, hogy viszonylag meg lehet élni 50-70 ezer forintos közmunkáért járó fizetésből, de a városokban, ahol mindent horribilis áron kell megvásárolni, biztos, hogy nem, és a földjeiket elherdáló önkormányzatok sem tudnak ezzel a példával élni.
Pilisi Zsálya
Hajdú-Bihar megyében 10 járás lesz:
Balmazújvárosi járás: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege, Újszentmargita
Berettyóújfalui járás: Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bojt, Csökmő, Darvas, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Szentpéterszeg, Told,Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka
Debreceni járás: Debrecen, Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs
Hajdúböszörményi járás: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog
Hajdúhadházi járás: Hajdúhadház, Téglás, Bocskaikert
Nyíradonyi járás: Nyíradony, Nyírmártonfalva, Nyíracsád, Fülöp, Vámospércs, Nyírábrány, Újléta,Bagamér, Álmosd
Hajdúszoboszlói járás: Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Kaba, Nádudvar, Nagyhegyes, Tetétlen
Derecskei járás: Kokad, Létavértes, Derecske, Tépe, Konyár, Esztár, Pocsaj, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi
Hajdúnánási járás: Folyás, Görbeháza, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos
Püspökladányi járás: Báránd, Bihardancsháza,Bihartorda, Biharnagybajom, Földes,Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep
(MTI/civishir.hu/jarasok.com)
Jász-Nagykun-Szolnok Megye járásai 2013-tól:
|
Jászberényi járás
|
Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jásztelek, Pusztamonostor
|
|
Karcagi járás
|
Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras
|
|
Kunszentmártoni járás
|
Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas
|
|
Mezőtúri járás
|
Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Kétpó, Túrkeve
|
|
Szolnoki járás
|
Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas
|
|
Tiszafüredi járás
|
Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora
|
|
Törökszentmiklósi járás
|
Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós
|
|
Kunhegyesi járás
|
Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabő
|
|
Jászapáti járás
|
Jászapáti, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászjákóhalma, Jászivány, Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány
|
Járások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 12 járás lesz 2013-tól a megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 járási székhelyt terveznek 2013. január 1-től. Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz.
A kormány célja a járási rendszer kiépítésével az, hogy közelebb vigye az állami szolgáltatásokat a polgárokhoz és elérhetőbbé tegye azokat a számukra – közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Nyíregyházán.
A tárcavezető szerint az idei év “a nagy felkészülés éve lesz”, fel kell készülni a 2013. január 1-jén elindítandó rendszerre. Mint mondta, a kormány tudatában van annak, hogy a területi hovatartozás tekintetében a településen élők érzékenyek, így igyekeznek egy érzékeny rendszert létrehozni, a járások kialakításánál pedig óvatosan eljárni.
A kormany.hu oldalon már elérhető a járási leosztás, a tervezetet a települések lakói és a polgármesterek január 29-ig véleményezhetik – emlékeztetett Navracsics Tibor. A miniszter hozzátette: ha egy település más járáshoz szeretne tartozni, akkor arra is lehetőség van, a döntést a területileg illetékes kormányhivatal szakmai véleményére támaszkodva hozzák majd meg. (MTI)
| Baktalórántháza |
Baktalórántháza, Besenyőd, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Ófehértó ,Petneháza, Ramocsaháza, Rohod
|
| Csenger |
Csenger,Csengersima,Csengerújfalu,Komlódtótfalu, Pátyod,Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs
Szamostatárfalva, Tyukod, Ura
|
| Fehérgyarmat |
Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamoskér, Szamossályi, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tarpa, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tivadar, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán
|
| Kisvárda |
Ajak, Anarcs, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Gyulaháza, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Lövőpetri, Mezőladány, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap,Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár, Tornyospálca, Újdombrád, Újkenéz
|
| Mátészalka |
Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed,, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj
|
| Nagykáll |
Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly
|
| yírbátor |
Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem
|
| Nyíregyháza |
Apagy, Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagyhalász, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Paszab, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszabercel, Tiszanagyfalu, Tiszatelek, Újfehértó, Apagy, Balsa
|
| Kemecse |
Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Székely, Tiszarád, Vasmegyer
|
| Tiszavasvári |
Szorgalmatos, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári
|
| Vásárosnamény |
Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Kisvarsány, Lónya, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírmada, Olcsva, Pusztadobos, Tákos, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Vámosatya, Vásárosnamény
|
| Záhony |
Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk |
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács együttműködésében, „Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben” címen született meg az a tematikus útvonal, amely ezzel a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Jól szerkesztett, áttekinthető, szép képekkel illusztrált honlapon tájékozódhatunk az útvonalról.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről húsz, míg Szatmár megyéből tíz templom része a középkori templomok útjának. A templomút magyarországi szakaszán található Cégénydányád, Csenger, Csengersima, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Jánkmajtis, Kisszekeres, Kölcse, Nagyar, Nagygéc, Nagyszekeres, Sonkád, Szamosbecs, Szamosújlak, Szamostatárfalva, Tiszakóród, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi. A templomút Szatmár megyei állomásai: Ákos, Avasfelsőfalu, Bikszád, Egri, Erdőd, Kaplony, Sárközújlak, Szilágykorond, Tasnád és Vetés.
Tekintve, hogy mindkét megye kiemelkedő közkincsének tartja épített kulturális örökségét, az értékek megóvása és népszerűsítése érdekében közös, összehangolt fejlesztési programot dolgozott ki, amelynek középpontjában azok a középkori templomok állnak, amelyek egyedülálló értékei a térségnek.
A templomutat széleskörű szakmai egyeztetéssorozatot követően, konszenzuson alapuló javaslattétel alapján alakították ki a történeti Szatmár megye területén. Az egyeztetésekbe számos szervezetet bevontak, ez biztosította a tematikus út kijelölésének szakmai alapját. A szervezetek mellett turisztikai, művészettörténeti, területfejlesztési, örökségvédelmi és marketing szakemberek is aktív részesei lettek a közös munkának, amely által a tematikus út kijelölésében örökségvédelmi és turisztikai szempontok egyaránt érvényesültek – olvasható a templomút honlapján.
Magyar Kurír
Ökumenikus kápolnát avattak a négy évvel ezelőtt, 54 éves korában elhunyt Juhani Nagy János író-újságíró emlékére vasárnap a debreceni Köztemetőben; a kápolnát a református, a római katolikus és a görög katolikus egyház képviselője is megszentelte.
Az újságírói pályáját Debrecenben kezdő, majd országos hírnévre szert tevő Juhani Nagy János írói-újságírói-tanári munkásságát egykori kollégája, Erdei Sándor méltatta. Felidézte: Juhani Nagy János magyar-német-finnugor szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Dolgozott a Hajdú-Bihari Naplónál, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában, a Magyarország című hetilapnál, 1990-ben alapító főszerkesztő-helyettese volt a Pesti Hírlapnak.
Riportsorozatai jelentek meg különböző kül- és belpolitikai témákról, és több könyvet is kiadott. Írt regényt Csokonai Vitéz Mihályról, tanulmányt Honfoglalás előtt és után címmel, dokumentumkötetet (1987-ben) az AIDS-ről, de megjelentetett Nevető lexikont, a világ különböző tájainak ízeit bemutató, utazásainak emlékét őrző szakácskönyveket és portrékötetet Michael Jackson popsztárról.
Idős szülei - akik János fiuk előtt testvérét, Istvánt is fiatalon elveszítették -, teljesítve Juhani Nagy János végakaratát, több ezer kötetes könyvtárát egykori iskolájának, a Kossuth gyakorló gimnáziumnak adományozták. Kiadatták fiuk öt posztumusz kötetét, s adományukból, illetve abból a pénzből, amit Juhani Nagy János erre a célra összegyűjtött, felépíttették az ökumenikus kápolnát.
A debreceni Köztemetőben ugyanis eddig nem volt kápolna, s Juhani Nagy János szerette volna elérni, hogy legyen a temetőben egy olyan hely, “ahova a hit, a remény, a szeretet jegyében bárki beléphet, legyen szegény vagy gazdag, legyen bármilyen vallású, legyen bármilyen a bőre színe, de az sem számít, milyen nyelven beszél” - idézte az elhunyt újságíró mára megvalósult terveit Erdei Sándor.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere megköszönte az adományozó idős szülőknek, hogy felépülhetett a kápolna. Elmondta: a kápolna jól illeszkedik a környezetbe, abba az építészeti képbe, amelyet Borsos József egykori városi építész, illetve az általa tervezett krematórium határozott meg. Juhani Nagy János munkássága, amit Debrecenért tett, megérdemli, hogy maradandó emlék kötődjön hozzá - mondta Kósa Lajos.
MTI/Magyar Kurír
Két új haranggal gazdagodik a debreceni Szent Anna-székesegyház, melyeket Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke szentel fel július 26-án.
A templomépítő gróf Csáky Imre bíboros tiszteletére készíttetett 315 kg-os harangot Reviczky Éva, a bagaméri Tompa Kft magyarországi képviseletének igazgatója és a Szent Anna egyházközség hívei adományozták. A Boldog II. János Pál pápa tiszteletére készíttetett 160 kg-os harang Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökének adománya.
Az új harangokat a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök július 26-án, a székesegyház búcsújának napján délelőtt 10 órakor szenteli fel a templom bejárata előtt. A szentelési ünnepségen Orosz Lőrinc, a Szent Anna-székesegyház plébánosának köszöntője után Reviczky Éva adományozó tart ünnepi beszédet.
A harangokat ezt követően emelik a helyükre, Gombos Miklós harangöntő mester irányításával. A harangszentelésen közreműködik a Szent László kórus. A harangokat előző nap, a délelőtti órákban szállítják a templom elé, nemzeti színű virágkoszorúval díszítik, és egész éjszaka őrzik, a szentelési ünnepségi kezdetéig.
A Szent Anna-székesegyház búcsúi szentmiséjét július 26-án 18 órakor Bosák Nándor megyéspüspök mutatja be.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír
Titokzatos pillanatokban volt része egy csoport embernek július 6-án délelőtt a csökmői templom udvarán. Jelen volt Varga József polgármester, Tóth Ferenc alpolgármester, Kovács József, Csökmő legidősebb férfi lakosa, Kiss István lelkész és felesége Kiss Ibolya, Tóth Katalin könyvtáros, a templom felújítását végző munkások – és e cikk írója.
Mindenki kíváncsian figyelte, amint a felújítás alatt álló templom gombjában talált két bádoghenger tartalma napvilágra került. Mindkét hengert 1927-ből származó újságpapírokkal bélelték, s egy-egy nagyobb méretű gyógyszertári üveget rejtettek. Miután nagy nehezen sikerült kinyitni a viasszal, parafával lezárt palackokat, és óvatosan, két ujjal tekergetve kihalászni a benne lévő papírokat, mindenki ámulatba esett.
Az egyik üvegben régi pénzérmék, bankók voltak, némelyik érme még 1848-ban készült. A másik üvegben gyönyörű kézírással írt papírosok rejtőztek. Az írásokból kiderült, hogy a trianoni döntés milyen fájdalmasan érintette őket, leírták, milyen nehéz az életük 1927-ben. Az akkori Csökmőről is alapos helyzetjelentést hagytak hátra. Kiderült, hogy ők is találtak egy hengert a templom gombjában, amit még 1860-ban helyeztek oda, de abban minden megsemmisült, ezért ők a jegyzőkönyvek alapján újraírtak mindent, és pótolták a tartalmát.
Hátborzongató és torokszorító volt olvasni a mai utódoknak címzett üzeneteket, amelyeket 84 évvel ezelőtt helyeztek el a templom gombjában. Az egyik levél így kezdődik: „Élő halandók! Kedves Utódaink! A siralmas mélységből kiáltunk hozzátok, hisszük, hogy már boldogabb nemzedékhez! …”
Július 19-én délelőtt a hengereket teljes tartalmukkal együtt visszahelyezik majd a mesterek a templom gombjába, kiegészítve egy harmadikkal, amelyben a mai Csökmőről lesz néhány adat az utókornak. Mindezt nyilvános ünnepség teszi emlékezetessé, ahogy az 1927-ben is történt. A talált dokumentumokról másolatok készültek, tartalmukat könyvtári előadásokon és a helyi lap hasábjain ismerhetik meg az érdeklődők.
B. Kiss Andrea
forrás: haon.hu
A Torinói Lepel 1:1 méretű hiteles másolatát helyezték el véglegesen 2011. június 1-én Debrecenben a Szent Anna székesegyházban. Bosák Nándor megyéspüspök szentmise keretében áldotta meg a hiteles másolatot és ezt követően Pályi Gyula a Modenai Egyetem professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a „Negyvenek”) tagja előadást tartott a Torinói Lepelről.
Bosák Nándor megyéspüspök a szentmise homíliájában a hitről elmélkedett, arról a pontról, ahol a tapasztalás, a tudomány eszközei már nem elégségesek. A főpásztor Pál apostolra irányította a figyelmet, aki az athéni areopáguszon, a tudomány és a bölcsesség bölcsőjének színhelyén arról a Teremtőről, az athéniak előtt „ismeretlen istenről” beszélt aki Jézus Krisztus által vezetett el bennünket a hitre. Voltak, akik mosolyogtak rajta, mások közömbösen hallgatták, de néhányan figyeltek rá.
A püspök kiemelte, az ember alapvetően most is keresi a teljességet önmagáról, az életről és a világról. Az ember a tudományok, a tapasztalás által sok ismeretet szerez, mégis érzi, hogy tudása véges, nem fogja át a teljességet. Így érkezik el ahhoz a ponthoz, ahol átlép a tapasztalhatón túlra, oda, amit hitnek nevezünk.
Ezt a határt az Isten, Jézus Krisztus által törte át. Amikor az igazságot keressük, Jézus Krisztus megismerése által kapunk képet erről a többről, teljesebbről. Pál apostol a bölcsességről beszél, fölnyitja a gondolkodásunk korlátoltságát, zártságát és átsegít a teljességbe. Így segíti az embert minden - ezért kutatja a tudomány Jézussal kapcsolatban is azokat a külső eszközöket -, amelyek Jézus jobb megismeréséhez vezetnek, mint a Torinói Halotti lepel. A Lepel arról is beszél, milyen lehetett Jézus szenvedése, de a hitünket az nem pótolja. A hit mindenkinek a személyes feladata, szabad elkötelezett döntése, belső állásfoglalása amellett amiről Jézus beszél.
Értesüléseink szerint a Torinói Sacra Sindone Bizottság országonként egy-egy darab 1:1 méretű hiteles másolat elhelyezését engedélyezi a Lepel tiszteletének erősítése céljából. Az elmúlt évben a győri Szent Kamill templomban helyeztek el egy másolatot. A debreceni Szent Anna székesegyház hivatkozva a határon túli magyar egyházmegyék fizikai értelemben is vett közelségére, engedélyt kapott egy másolat debreceni elhelyezésére.
A debreceni másolat Gian Carlo Durante híres olasz fotós 2002 után készült felvételéből digitális nyomdatechnikai eljárással készült a Torinói Lepel anyagához hasonló halszálkamintás szövetre. (2002-ben a Lepel alátétvásznát eltávolították és semleges szilárd alapra helyezték el.) Az említett fényképész legutóbb 2010-ben készített felvételeket.
A Torinói Lepel hiteles másolatát a templomtérben helyezték el, látogatható ingyenesen, minden nap 6.30-19 óráig.
Kovács Ágnes/Magyar Kurír
Panoptikum, gyógyfürdő, várostörténeti sétány, restaurált templomok és maga a “kitapintható” történelem – a múlt és a jövő összefonódása jellemzi a hétszáz éves, a Nyírség szívében fekvő Nyírbátor városát. Szabolcs-Szatmár-Bereg leggazdagabb történelmi értékeivel rendelkező települése az utóbbi években dinamikusan fejlődött, vallási és turisztikai fejlesztései révén a régió egyik kedvelt idegenforgalmi célpontja lehet a jövőben.
Nyírbátor jelenét aligha érthetnénk meg múltjának említése nélkül: a Nyíregyháza–Debrecen–Mátészalka háromszögben fekvő, ma 13 ezer lakosú kisvárost 1279-ben említik először írásos emlékek. Neve az ótörök batir (jelentése: bátor, jó hős) szóból származik. A település a középkorban hosszú időn keresztül virágzó kereskedelmi, igazgatási és kulturális központ volt, amelynek történelmét nagymértékben meghatározták az egymást váltó főurak és fejedelmek, a Báthoriak, a Bethlenek, a Rákócziak és a Károlyiak. Több mint hét évszázados történelmének legfényesebb időszaka a Gut-Keled nemzetséghez tartozó Báthori családhoz köthető: a család egészen 1613-ig, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig birtokolta a várost, amely birtokigazgatási központja és egyben temetkezési helye lett.
A sárkánycímeres Báthoriak alatt a mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt, híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé. S bár létét a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek tépázták, ez közel sem jelentett akkora visszalépést, mint a 1872-es közigazgatási átszervezés, amelynek eredményeképpen elvesztette városi rangját, amelyet csak 1973-ban kapott vissza.
A városban a 2000-es évek elején jelentkezett igény a település fejlesztésére, mivel az utóbbi évtizedekben pezsgő kulturális élet színhelyévé vált a település. 1967-től Zenei Napok, 1976-tól Zenei Táborok teszik nyaranta a zene városává, emellett 1992-ben indult útjára a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál. A rangos nemzetközi események lendületet adtak a fejlődéshez, amelyben az összefogás kapta a szerepet. 2008 augusztusában vette kezdetét a térséget is összefogó, nem épp rövid nevű Hit és egészség: Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért elnevezésű, 3,5 milliárd forint összköltségű program, amelyben a főpályázó nyírbátori önkormányzat mellett a három történelmi egyház konzorciumi partnerként szerepel.
A beruházás legelső és kétségtelenül legnagyobb érdeklődést kiváltó vállalkozása a máriapócsi görög katolikus bazilika felújítása volt. A település 1696-ban vált világhíressé a könnyező Mária-ikon révén, amelynek – amúgy szintén könnyező – másolata jelenleg is látható a templomban. A II. János Pál pápa által 1991-ben meglátogatott kegyhely teljes belső és külső rekonstrukción esett át, megszépült kegyoltára, ikonosztáza, rendezték környezetét. A kétéves munka eredményeképpen 2010 szeptemberében vehették ismét birtokukba a templomot a hívők, amelyből a felújítás idejére gyalogos zarándoklattal szállították át a kegyképet Hajdúdorogra, majd vissza Máriapócsra. Mindkét eseményen több ezren kísérték útján a nagy tiszteletben tartott szentképet.
A gazdag történelmi hagyaték ápolására, az utókorral történő megismertetésére alakították ki a nyírbátori várkastélyban az úgynevezett panoptikumot, amely a térség egyik legérdekesebb látványossága. Az állandó kiállítás a Báthori család korát és legendáit idézi meg összesen negyvenöt életnagyságú figura segítségével, amelyek öt képben jelenítik meg a 16. és 17. század jelentős eseményeit.
Az egyik ilyen például az 1479-es kenyérmezei csata, amelyben a törökök ellen csatáztak a magyar vitézek. A hagyomány szerint az ütközet előtt Báthori István fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátorban. A magyar hadak győzelmet arattak, Báthori pedig megtartotta szavát: az egyik megépített templom a református, a másik pedig a minorita templom volt, mindkettőt a magyarországi gótika késői gyöngyszemének tekintik. A panoptikumban egyébként a győztes csata utáni pillanatok elevenednek meg a fejedelemmel, Kinizsi Pállal, a diadalt ünneplő katonákkal és a török foglyokkal.
A felújítási hullám elérte a Báthori István által emelt templomokat is. Közép-Európa egyik legjelentősebb késő gótikus, reneszánsz emlékekben gazdag református műemléke és a mellette lévő harangtorony szintén megkapta új belső és külső “ruháját”. A fejedelem síremlékét rejtő templomban visszaépítették a sekrestye felé az eredeti oratóriumot (imatermet): ez a jövőben kiállítótérként funkcionál. A hajó szó- és mózesszékének restaurálása mellett rekonstrukción esett át a teljes belső homlokzat és az épület egyediségét meghatározó hálóboltozat is.
A harangtoronyba ezentúl új lépcsőszerkezet, illetve lift segíti a feljutást, a látogatók pedig megismerkedhetnek a középkori templomépítés rejtelmeivel és a templom egyedi művészettörténeti sajátosságaival. A Papok-rétjén található a minorita szerzetesek kolostortemploma, amelynek oltárai és szószéke a szakemberek szerint is a hazai barokk fafaragás egyik legszebb darabja. A projekt keretében elvégezték a külső-belső rekonstrukciót, de a munkálatok legérdekesebb része a háromszáz éves, Lőcsén és Eperjesen készített Krucsay-, Pócsi-, Pieta- és Szent-Anna-oltárak restaurálása volt. A máriapócsi, valamint a két nyírbátori templom felújításainak összköltsége egyébként meghaladta az egymilliárd forintot.
A két templomot a szintén most kialakított várostörténeti sétány köti össze, amelyen a múlt árnyai elevenednek meg. A sétálók életnagyságú szoborillusztrációk segítségével ismerhetik meg többek között a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.
forrás: MTI
