January 5th, 2010 3906 Polgári kistérség

Folyás 435 lakosú község a 117-es/Ohat-Pusztakócs-Nyíregyháza/ vasútvonal mentén, Polgártól 6 kilométerre, délre fekszik. 1992. július 1-je óta önálló, előtte Polgárhoz tartozott.

Görbeháza 2644 lakosú község a 35-ös főközlekedési út valamint a valamikor megépülő M35-ös autópálya mentén Polgártól 9 kilométerre, délkeletre fekszik. A települést 1926-ban alapították. A községhez tartozik Nagybagota, külterületi település. A település az Egri káptalan területéből alakult az I. Világháborút követően úgynevezett vitézi földek juttatása után. Lakói Polgár, Hajdúnánás és Hajdúböszörményből származnak. Főleg az előbb említett települések tanyavilágából települtek be. Kisebbségi népcsoport a faluban nincs. A falu lakosságának megélhetését a mezőgazdaság biztosítja, bár a földek aranykorona értéke alacsony.

Polgár 8377 lakosú város a 35-ös és 36-os főközlekedési utak találkozásánál, valamint a majd megépülő M3-as autópálya mentén fekszik. A helységet érinti a 117-es/Nyíregyháza-Óhat-Pusztakócs/ vasútvonal is. A környéken több érdekes bronzkori leletet találtak. Első írásos említése korai, 1229-ből való. Homonnai Drugeth Bálint főkapitány 1608 áprilisában a hajdúknak adományozta Polgárt és Szentmargitát. A török kiűzése után azonban az eredeti tulajdonos, az egri káptalan pert indított egykori tulajdona visszaszerzéséért, amelyet meg is nyert, s hosszas huzavona után a hajdúk Polgárt 1717-ben üresen hagyták. A káptalan a mezővárost 1727-ben telepítette újjá, immár felvidéki eredetű, katolikus vallású jobbágyokkal.
Nagyboldogasszony római katolikus templomát 1852-1858 között építették Hild József tervei szerint, klasszicista stílusban. 1944-ben felrobbantották. 1948-1958 között Árkay Bertalan tervei szerint állították helyre. Értékesek az oltárképek és a freskók.
A Kálvária-templom a dombon található, mely 1749-ben, barokk stílusban épült. A stációk, a fülkében lévő vasöntvény domborművek 1874-ben készültek el.

Tiszagyulaháza 832 lakosú község Polgártól 12 kilométerre, északra fekszik. Tiszaszederkény anyaközségből vált ki 1907-ben, amelynek korábban külterületi lakott helye volt, Pusztagyulaháza elnevezéssel. 1950-70 között önálló, 1970-1990 között pedig Polgár nagyközség társközsége volt.

Újszentmargita 1601 lakosú község a 117-es/Nyíregyháza-Óhat-Pusztakócs/ vasútvonal mentén, Tiszacsegétől 8 kilométerre, északkeletre fekszik. A mai helység középkori elődje a Koponya csárda környékén keresendő, s határa döntően a mai község területére esett, a faluhelyet 1952-ben szakszerű régészeti kutatással hitelesítették. Maga a falunév a templom védőszentjére utal, antiochiai Szent Margitra. Szentmargita az egri egyházmegye ősi birtokállományához tartozott. A tatárjáráskor jelentős pusztuláson mehetett keresztül. 1947 január 1-jével Szentmargita önálló nagyközséggé alakulhatott Újszentmargita néven. Így a hajdani középkori falu, majd uradalmi központ véglegesen elvált Polgártól.

Újtikos