January 5th, 2010 3907 Püspökladányi kistérség
Báránd Hajdú-Bihar megye bihari részének nyugat felé a legszélső települése, mely 2697 lakost számlál és az úgynevezett “Háromföld”: a Nagysárrét, a Hajdúság és a Nagykunság szegletében húzódik meg. A helységet érinti a 42-es főközlekedési út, valamint a 101-es/Püspökladány-Biharkeresztes/ vasútvonal. Ez az Árpád-kori településű falu a vízállásokból és a mocsarakból jól kiemelkedő lakott hátságokból alakult ki. A falu IV. László (1272-1290) egyik keltezetlen oklevelében fordul elő első ízben, itt állított ki (in villam Barand) oklevelet. Ettől azonban nyilvánvalóan korábbi eredetű. A középkorban a váradi püspök birtoka. A török hódoltság előtt is jelentős hely, 1552-ben 51 telekkel írták össze. Lakottan vészelte át a sok pusztulást hozó XVII. századot, s lakossága református hitre tért. A XVIII. században ismét az újraszerveződő váradi püspökség birtoka lett. Területi fejlődése azóta folyamatos, végleges szerkezete az 1950-es évekre kialakult. A település lakossága főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
A község műemlékei a főtéren található a református és a katolikus templom, illetve Nepomuki Szent János szobra.
Bihardancsháza 218 lakosú község Berettyóújfalutól 19 kilométerre, nyugatra fekszik. Dancsháza (ma Bihardancsháza) Nagyrábé közeli szomszédságában 1384-ben már lakott volt. Telepítője és névadója feltételezések szerint Nagyrábén akkor birtokos család egyik tagja Rábéi Danos lehetett. A XVII. század elején virágzó helység. Ebben az időben a szomszédos négy település közül ez a helység volt a legtekintélyesebb. Itt volt a közösen épített és használt templom is. Az 1670-es években lakatlanná lett falut - 33 évi lakatlanság után - 1710 körül kezdték újra lakni.
A határában a Halomszer-dűlőben lévő emelkedés korai rézkori település helye. Ez a település i. e. 2500-2300-ban létezhetett.
Biharnagybajom 2932 lakosú község a 128-as/Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány/ vasútvonal mentén, Püspökladánytól 15 kilométerre, délre fekszik. A középkorban három vármegye kiszögellésénél fekvő község több vármegyéhez is tartozott. A török hódoltság korában végvár és uradalmi központ. A török kiűzésekor is lakott hely. A XVIII. században az Eszterházy család tulajdonába került, de a XIX. század derekán is nagyszámban éltek itt nemesek.
Látnivalói a Kovácsmúzeum és a Szűcs Sándor Emlékház.
Bihartorda 986 lakosú község Berettyóújfalutól 16 kilométerre, nyugatra fekszik. Bihartorda több mint 775 éves bihari település a Sárréten. A lakosok több mint fele (51%) nyugdíjas és eltartásra szoruló. A bihari településekre jellemzően e községben is zömében a klasszikus paraszti foglalkozást űzik: növénytermesztésben és állattenyésztésben dolgoznak. Jól gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezete van, ami az egyedüli munkalehetőséget biztosítja.
Földes 4339 lakosú nagyközség a 42-es főközlekedési út mentén, Berettyóújfalutól 14 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település a Hajdúság déli részén a bihari Sárrét határán fekszik. Az E-60-as nemzetközi főút mellett fekvő Inacs-halomnál Zoltai Lajos, Földes jeles muzeológusának ásatásai során talált újkőkori és rézkori leletek bizonyítják, hogy régen lakott település. Az első írásos emlék a település történetében 1198-as keltezésű. Az 1214-es Váradi Regestrumban már Földes községbeliek nevei is szerepelnek. Szapolyai János révén Földes számos nemesi kiváltsághoz jutott, melyeket évszázadokon keresztül megőrzött. Földes nemesi községi szervezetei létrehozásával Szabolcs vármegyével szemben is helytállt a rendi alkotmány idején, egyaránt biztosítva a nemesi kiváltságokat, és a polgári egyenjogúságot. A település gazdasági életét meghatározó gazdasági egységek: a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, a TERM-CO Rt. és az AGROMARKT Kft., valamint a mintegy másfélszáz magánvállalkozó. A település városias szintű kereskedelmi hálózattal rendelkezik, amelyben közreműködik a Haladás ÁFÉSZ mellett számos helyi vállalkozó is. A szabadidő hasznos és egészséges eltöltését biztosítja a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet Szabadidő Központja, ahol különböző sportolási lehetőségek mellett hárommedencés strand is működik.
Kaba 6373 lakosú nagyközség a 4-es főközlekedési út és a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén, Püspökladánytól 11 kilométerre, északkeletre fekszik. Kaba kedvező földrajzi környezetben fekvő, jelentős iparral rendelkező mezőgazdasági jellegű nagyközség. Feltehetően az avarok óta lakott település. A községre utaló írásos emlékek a Váradi Regestrumban találhatók az 1212-es 1219-es évekből. A török hódoltság idején már mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. Az első igazán jelentős írásos anyag a Kabai Kódex, amely a város 1702-ben megkezdett jegyzőkönyve. Az Árpád-házi királyok korában már önálló templommal rendelkezett, amely többször elpusztult és újjáépült. A kabait nevű meteorkő 1857-ben hullott le a település határában. A világháborúk pusztításai után jelentős fejlődésnek indult a község intézmény-rendszere és közműellátottsága. A település legnagyobb ipari üzeme a Kabai Cukorgyár RT. 1979-óta termel. A lakosság megélhetésében továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó az ipari üzemek és több kisebb-nagyobb vállalkozás mellett.
Melegvizet és földgázt adó kútja 1937-óta a biztosítja a fürdő működését.
Nádudvar 9077 lakosú hortobágyi város, a Hortobágy szélén, a Kösely folyócska által körbefogott ősi település, már a neolit korban is lakott volt. Nevét az árterekben mindenhol előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. A történelem viharaiban a település többször elpusztult, de mindig újjáépült, fejlődött. A település a fazekasságáról évszázadok óta híres. Itt készítenek népművészeti feketekerámiát. A nevében megmaradt egykori falukép udvarait, talán az egész települést nádfalak vették körül. 1594-ben a törökök, csaknem teljesen elpusztították. A mocsarakba menekült lakosság lassan települt vissza, elsősorban állattenyésztésből élt. Kiváló minőségű agyaglelőhelyei miatt évszázadokkal ezelőtt kialakult fazekasmesterségét a XIX. század közepén már 55 mester művelte. 1950-ben alakult meg az országosan ismert Vörös Csillag Termelőszövetkezete, mely kiváló terméseredményeivel és nagyfokú szervezetségével emelkedett ki. A településen több, országosan is jelentős gazdasági társaság működik.
A helységben két műemlék jellegű templom van. A barokk stílusú református templom 1774-ben épült, a kora klasszicista római katolikus templomot 1819-ben létesítették. Az itt élők nagy figyelmet fordítanak a hagyományok ápolására és továbbéltetésére. A pásztorművészet különböző ágaiban ismert mesterek éltek és élnek itt. Az alkotások a XVIII-XIX. században népi barokk stílusban épült református parókia épületében lévő állandó kiállításon tekinthetők meg.
A nádudvari kulacskészítők és az Ady Endre Művelődési Központ a térség meghatározó intézménye.
Nagyrábé 2373 lakosú nagyközség, Berettyóújfalutól 17 kilométerre, keletre fekszik. Földrajzi környezetét a Nagysárrétnek nevezett táj alkotja, amely a XIX. század közepéig - amíg a vízszabályozások a mocsarakat nem szárították ki és vizét a Berettyó ásott medrébe nem vezették el - mocsár, ingovány és nádtenger volt. A község nevének első említése a Váradi Regestrumban 1215-ben történik. Mai földrajzi helyét valószínűleg 400 évvel ezelőtt, 1495-ben foglalta el. Hosszan elnyúló település.
A község központjában álló 1809-ben épült zsindelyfedésű református templom védett, műemlék jellegű épület.
A régi piactérből kialakított parkban látható Győrfi Sándor szobrászművész második Világháborús emlékműve, a Sárrét egykor jellegzetes madaraival, a daruval, mely a település címerében is szerepel.
Az Echerolles család hajdani kastélya helyenként középkori hangulatú, néhol neobarokk díszítésű, kecses saroktornyokkal tagolt, összességében kissé franciás, romantikus kastély igen érdekes látványosság.
A Művelődési Ház parkjában található Tájház az itt élő emberek életébe nyújt betekintést.
Füstpusztán a múlt tanufája, a 250-300 éves kocsányos tölgy védett természeti érték, mely az ott lévő kastéllyal harmonikusan illeszkedve, emlékeztetnek az egykori angol tájképi stílusban kialakított parkra.
Püspökladány 15950 lakosú város a 4-es és 42-es főközlekedési utak, valamint a 100-as/Záhony- Nyíregyháza- Debrecen- Szolnok- Budapest/, a 101-es /Püspökladány – Biharkeresztes/ és a 128-as/Püspökladány – Vésztő- Kötegyán- Békéscsaba/ vasútvonalak mentén. Területén emberi települések nyomai az újkőkortól találhatók, de mai nevén először csak a váradi konvent 1351-ből származó oklevelében említik. A város elkerülte a török hódítást, és az 1500-as évek elejétől áttért a református vallásra. Nagy jelentősége volt a termőföldterület kialakításában a XIX. században megvalósult folyószabályozásoknak. A mocsárvilág lecsapolásával hatalmas földterületeket lehetett a mezőgazdasági termelésbe bevonni.
A református temploma későbarokk stílusban, 1792-ben épült.
A város bel- é s külterületén számos kunhalom található, leghíresebb a Boldogasszony-halom, melyen egy Árpád-kori kápolna maradványai láthatók.
A város nagy szülötte Karacs Ferenc (1768-1838) térképkészítő és rézmetsző, a Nagy Magyar Atlasz készítője, és Mindszenthy Sámuel (1751-1806), a felvilágosodás neves tudósa. Innen származott el dr. Szűrös Mátyás, az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke.
Sáp 1049 lakosú község a 101-es/Biharkeresztes-Püspökladány/ vasútvonal mentén, Berettyóújfalutól 17 kilométerre, északnyugatra fekszik. Írott forrásainkban csak későn bukkan fel, de a falu sokkal korábban keletkezett. 1552-ben tíz telekkel több kisnemes birtoka, s ezt a sajátosságot mindvégig megőrzi. Az 1692-es összeírás lakatlannak mondja, de a jelek szerint a község átvészelte a nehéz XVII. századot. Lakossága a XVI. század második felében térhetett át a református hitre.
Sárrétudvari 3000 lakosú nagyközség a 128-as/Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány/ vasútvonal mentén, Püspökladánytól 11 kilométerre, délre fekszik. A bihari részek egyik legjellegzetesebb földrajzi tájegységén - a Sárréten fekvő települést írásos forrásaink viszonylag korán, már a XIII. század elején többször is említik. A XIV. században Békés megyéhez tartozott. A község lakossága a XVI. század második felében református hitre tért. Népessége a XVIII. század folyamán gyorsan gyarapodott, s megmaradt tisztán magyar községnek.
Szerep 1632 lakosú község a 128-as/Püspökladány-Vésztő-Kötegyán-Békéscsaba/ vasútvonal mentén, Püspökladánytól 11 kilométerre, délkeletre fekszik. A község először írásos forrásainkban 1285-ben bukkan fel. 1552-ben már közepes nagyságú falu. A XVIII. században lakott hely, s a nagyváradi katolikus káptalan birtoka. Lakói viszont református vallásúak voltak. A XIX. század derekán mezőgazdasági művelésre alkalmas határát dicsérték.
Református temploma műemlék jellegű épület.
Tetétlen 1467 lakosú község Nádudvartól 16 kilométerre, délkeletre fekszik. A település neve írott forrásokban először 1572-ben jelenik meg. 1594-ben huszonhárom családdal írták össze. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem Nagy András hajdúgenerálisnak adományozta a bajomi váruradalmat, így Tetétlent is. A XVIII. század folyamán elnéptelenedett, s 1775-ben népesedett be újra. Gazdag, fekete földjéről, jószágtartásáról a XIX. század derekán elismerően szóltak.