January 5th, 2010 4509 Tiszavasvári kistérség

Rakamaz 5130 lakosú Tisza-parti város a 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, Tokaj szomszédságában. Az itt talált honfoglaláskori korongpár Nyíregyházán a múzeumban található. A határában lévő Nagymorotva ritka növény és állatvilággal védett terület. Legnagyobb számban kiskócsag és kanalasgém fészkel.

Szabolcs 400 lakosú község, Rakamaztól északra, 8 kilométerre fekszik. A településen található Közép-Európa egyik legépebben fennmaradt X. századi földvára, melynek halmai őseink emlékét idézi. A Tisza szabályozása óta egy holtág partján áll.
A falu értékes XI. századi műemléke a jelenleg református templom, melyet egykor Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Itt tartotta I. László király a szabolcsi zsinatot. Később a XV. században, gótikus stílusban átépítették.
A volt Murányi-kúria barokk épülete ma múzeumként szolgál. A szobák freskóin a magyar történelem eseményei elevenednek meg.

Szorgalmatos

Timár 1409 lakosú község Rakamaztól 4 kilométerre, északra a Tisza-parton fekszik.

Tiszadada 2434 lakosú község a 117-es/Nyíregyháza-Óhat-Pusztakócs/ vasútvonal mentén, Tiszalöktől 18 kilométerre, nyugatra fekszik.
A Patay-kastély 1790-ben, barokk stílusban, míg a Zathureczky-kastély 1831-ben, klasszicista stílusban épült.

Tiszadob 3313 lakosú nagyközség a 117-es/Nyíregyháza-Óhat-Pusztakócs/ vasútvonal mentén Tiszavasváritól 15 kilométerre, nyugatra fekszik. 1846. augusztus 26-án itt kezdték meg a Tisza szabályozását, 453 kilométerrel rövidítették meg a folyót. Emlékére Széchenyinek emlékművet, Vasvári Pálnak szobrot emeltek.
A település legrégebbi épülete a gótikus eredetű, későbarokk stílusban, 1768-ban átépített református templom.
Az Andrássy-kastély 1860-ban, eklektikus stílusban épült.

Tiszaeszlár 2797 lakosú község a 117-es/Nyíregyháza-Óhat-Pusztakócs/ vasútvonal mentén, Rakamaztól 10 kilométerre, délre fekszik.

Tiszalök 6098 lakosú város a 109-es/Debrecen-Tiszalök/ és 117-es/Ohat-Pusztakócs-Nyíregyháza/ vasútvonal mentén. Itt épült meg az első tiszai vízlépcső, és innen indul ki az Alföldet kettészelő Keleti-főcsatorna. A vízlépcső közelében 27 hektár területű parkerdő létesült.

Tiszanagyfalu 1963 lakosú község Rakamaztól 3 kilométerre, délre fekszik.

Tiszavasvári 14374 lakosú város a Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál a 36-os főközlekedési út, valamint a 109-es/Debrecen-Tiszalök/ vasútvonal mentén fekszik. A város 1941-ig két település volt: Bűd és Szentmihály néven. A két község egyesült, a Tiszavasvári nevet 1950-ben kapta a település szülöttének Vasvári Pálnak emlékére. A várostól nyugatra folyik a Keleti-főcsatorna, melynek vízét elsősorban öntözésre használják
A mai református erődtemplom helyén már a középkorban is templom állt. A többszöri átépítést és bővítést megélt mai templom jellege: dombra épült, szabadon álló, barokk stílusú. A bástyás templomkerítés déli sarkához csatlakozó kertben áll a földszintes klasszicista stílusban épített hajdani paplak.
A római katolikus templom neogótikus stílusú egyhajós, homlokzati tornyos épület, névadója Szent Eleonóra.
A görög katolikus Szent Miklós-templom ikonosztáza részben barokk, részben XIX. század végérő való. A templombelső padjai eredeti, XVIII. századvégi kartámlás állópadok.
A XIX. század elején keletkezett Dessewffy-kastély klasszicista stílusú, parkjában különleges növényfajok példányai nőnek.
A Vasvári Pál Múzeum egy XVIII. századi református parókiában működik: helytörténeti, természettudományi és régészeti anyagot mutat be.