January 5th, 2010 4512 Záhonyi kistérség
Benk 500 lakosú község Záhonytól 20 kilométerre, délkeletre a Tisza-partján fekszik.
Eperjeske 1232 lakosú határközség a 111-es/Záhony-Mátészalka/ vasútvonal mentén, Záhonytól 7 kilométerre, délkeletre fekszik.
Győröcske 127 lakosú határközség a 4-es főközlekedési út mellett, Záhonytól 4 kilométerre, délnyugatra fekszik.
Komoró 1427 lakosú község a 4-es főközlekedési út és a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén, Kisvárdától 10 kilométerre, északkeletre fekszik.
Mándok 4428 lakosú nagyközség a 111-es/Záhony-Mátészalka/ vasútvonal mentén, Záhonytól 15 kilométerre, délre fekszik. A római katolikus templom klasszicista stílusban, 1821-ben épült. A református templom 1858 óta a falu nevezetessége. A Forgách-kastély 1790-ben, barokk stílusban épült, később eklektikus stílusban átalakították.
Tiszabezdéd 2000 lakosú község Záhonytól 6 kilométerre, délre fekszik a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén.
A református temploma későgótikus stílusú, XV. századbeli 1838-ban épített toronnyal.
A település határában, egy honfoglaláskori temetőben tárták fel a kereszttel és pávasárkánnyal díszített, különösen értékes tarsolylemezt, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
Tiszamogyorós 739 lakosú község Záhonytól 19 kilométerre, délkeletre fekszik.
Tiszaszentmárton 1271 lakosú határközség Záhonytól 6 kilométerre, délkeletre fekszik.
A református temploma műemlék, tornyát a XII. században építették.
Tuzsér 3301 lakosú nagyközség a 4-es főközlekedési út és a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén, Záhonytól 8 kilométerre, délnyugatra fekszik. A református temploma eredetileg barokk épület volt, de később, 1850-ben átalakították. A volt Lónyay-kastély XVIII. századi barokk épület. Parkja védett.
Záhony 4706 lakosú felső-szabolcsi határváros a 4-es főközlekedési út, valamint a 100-as/Záhony- Nyíregyháza- Debrecen- Szolnok- Budapest/ és 111-es /Mátészalka-Záhony/ vasútvonalak mentén fekszik. Záhony Szabolcs- Szatmár- Bereg megye legészakibb pontján fekszik. A Tisza mint határfolyó választja el Ukrajnától, illetve Szlovákiától. Záhony neve először egy 1324-ből származó oklevélen tűnik fel. Etimológiailag szláv eredetű név. Az első, 1870-es népszámlálás idején 885 lakosa volt, de még 1941-ben is csak 1382-en lakták. A Tisza menti kis falu fejlődésében az első változást a Nyíregyháza és Csap közötti vasút 1872-es megépítése hozta. A változás 1945 utánra tehető, amikor Kárpátalja a Szovjetunió része lett. A kibontakozó szovjet-magyar kereskedelem megkövetelte, hogy a Szovjetunióban használatos széles nyomtávú vasúton érkező árut átrakják. A kézzel történő áruátrakást fokozatosan gépesítették, a nyolcvanas évekre kialakult Közép-Európa legkorszerűbb “szárazföldi kikötője”, amely a környék településeinek bevonásával évente 20 millió tonna áru fogadására és átrakására volt alkalmas. A város fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Záhony közlekedési feltételei kiválóak. Közúton és vasúton nemzetközi határátkelőhely köti össze az ukrajnai Csappal. A város gazdaságát a vasút és a hozzá kapcsolódó létesítmények határozzák meg. A kereskedelemben a határhelyzet meghatározó. A rendszerváltás után egyre több nagykereskedelmi raktár és lerakat épült, amelyek a keleti kapcsolatokra jöttek létre. Záhonyban műemlék épület a régi falu barokk stílusú 1805-ben épült református temploma. Az utóbbi években épült meg a római katolikus és a görög katolikus templom, valamint 1998-ban átadásra került a XIX. század végén épült népi lakóház, ahol állandó néprajzi kiállítás tekinthető meg. A város idegenforgalma a határforgalomhoz kapcsolódik. Záhony mint leendő “schengeni” határváros a jövő és a lehetőségek városa, melyek vezetői és lakói egyaránt megbecsüléssel várják az ideérkezőket.
Zsurk 775 lakosú határközség Záhonytól 4 kilométerre, keletre fekszik. A festett famennyezetű és karzatú református templom 1790-ben, barokk stílusban épült. A négy fiatornyos fa harangtorony XVIII. századi emlék.