January 5th, 2010 4606 Törökszentmiklósi kistérség
Fegyvernek 6953 lakosú nagyközség a 4-es főközlekedési út és a 100-as/Záhony- Nyíregyháza-Debrecen- Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén, a Nagykunsági –főcsatorna mellett, Törökszentmiklóstól északkeletre, 12 kilométerre fekszik. Nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Foglalkozásból alakult helynév: fegyverhordozók faluja volt, akik királyi szolganépekként éltek itt. Az ősi település a török idők alatt elnéptelenedett. A település 1430-ban már mezővárosi rangot kapott. 1552-ben a Külső-Szolnok megyébe tartozó kishevesi terület legnagyobb települése volt. A XVIII. században települt újjá, részben német telepesek népesítették be. 1845-46-ban a fegyverneki pusztát majorsági cselédek, dohányosok, pásztorok lakták. A XVIII. század közepén két nagybirtokos család osztozott a fegyverneki pusztán, az Orczy és a Heller család.
A Csonkatorony 1480 körül épült gótikus templom maradványa a temetőben. A hatalmas méretű téglaépítmény és a hozzá tartozó templom a település egykori jelentőségét mutatja.
Kengyel 4366 lakosú község a 130-as/Makó-Hódmezővásárhely-Szolnok/ vasútvonal mentén, Törökszentmiklóstól 7 kilométerre, délnyugatra fekszik. A település II.István 1124-ben kelt oklevelében víz és révhelyként szerepel. 1479-ben Kengyel már mezőváros lett. A XVIII. század elején a település elpusztult majd a század végén újra kezdett benépesülni. Kengyel 1946-ban lett önálló község.
A Kengyelhez tartozó Bagimajorban egy 1850 körül épült népi műemlék szélmalom van.
Kuncsorba 750 lakosú község Túrkevétől 13 kilométerre, nyugatra fekszik. A jellegzetesen alföldi területű tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított helység. 1240-ben kunok kapták meg, tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. 1718-tól már Kuncsorbai pusztaként említik.
Örményes 1187 lakosú község a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik a Nagykunsági-főcsatorna Nyugati- és Keleti-ágának találkozásánál. A település 1945 után jött létre. A falu két részből áll, a régebbi településrész az úgynevezett “régi falu”, míg a másik rész az “újfalu”. A falu központja a régi falurészen található.
Tiszabő 2030 lakosú község Fegyvernektől 10 kilométerre, északnyugatra fekszik. IV. Béla 1251 és 1257.évi oklevele a szaracénok birtokaként említi a Bői határt, melyet a tatárok elpusztítottak. Eredeti lakossága tehát nem magyar volt. Tiszabő lakosságának döntő többsége mindig katolikus volt. Templomuk az 1571.évi török defterben is szerepel.
Tiszapüspöki 2107 lakosú község Törökszentmiklóstól 10 kilométerre, északnyugatra fekszik. A helység honfoglaláskori település, magyar nyelvű lakossága már a X. században végleg letelepedett.
A ma is álló templom alapkövét 1765-ben tették le. Ez a műemlék jellegű templom barokk stílusban épült. A község másik műemlék jellegű épülete a barokk stílusban, 1764-ben épült római katolikus plébánia.
Tiszatenyő 1832 lakosú község a 120-as/Lőkösháza-Békéscsaba-Szolnok-Budapest/ és a 130-as/Makó-Hódmezővásárhely-Szolnok/ vasútvonalak mentén, Törökszentmiklóstól 5 kilométerre, délre fekszik. Az 1950-ben önállóvá vált település nevét Pusztatenyőről előbb Tenyöre, majd Tiszatenyőre változtatták.
Törökszentmiklós 22887 lakosú város a 4-es és 46-os főközlekedési utak találkozásánál valamint 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. A várost 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. 1738-ban mezővárosi rangot kapott.
Az első katolikus templomot 1332-ben alapították, s 1740-ben újították fel. Újabb katolikus templomot hét évig építettek és 1807-ben szentelték fel.
A reformátusok 1726-ban nádtetős templomot emeltek. A város ma is álló, műemlék jellegű református temploma késő barokk stílusban 1787-1789 között épült galériás homlokzat előtti toronnyal.
A szenttamási Almássy-kastély híres lótenyésztési központ.