Az alföldi szőlőtermő táj és az ország legnagyobb kiterjedésű és szőlőterületű borvidéke. Bács-Kiskun megye Kiskunsághoz tartozó területe, Pest megyének a Duna menti, valamint déli Jász-Nagykun-Szolnok megyei tiszazugi és jászsági szőlőtermelő települései, valamint Heves város, összesen 96 település alkotják.68 hegyközségben 32.800 szőlő-és bortermelő

hegyközségi tag mint egy 25.000 ha termő szőlőt művel, róla 200.000 t körüli szőlőt szüretel és ebből készít bort. A nagy kiterjedés, az egyes területek eltérő adottságai ,fajtahasználata, borászati hagyományai és lehetőségei, piaci megjelenési törekvései miatt a borvidék 8 körzetre tagozódik. A körzetek átlagterület megegyezik az ország borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidék jellemző talaja az immunis meszes homoktalaj, változó minőségű altalajjal, de jelentős területen található lösz, öntéstalaj és a gödöllői dombság déli nyúlványainak kötött talaja is. Klímájában kedvező, az országos átlagnál nagyobb napfényes óraszám, a könnyen felmelegedő talaj síkvidéki jelleg miatt mind a téli ,mind a késő-tavaszi és kora őszi fagyoknak az átlagosnál jobban kitett. A borvidék területén folyó szőlőtermelés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, melyben I. Géza király a Felső- Alpár (ma Lakitelek-Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. A török időkből Kecskemét város fennmaradt jegyzőkönyveiben találtunk utalást a szőlő és gyümölcstermesztésre, a XVIII. században pedig a homokveszedelem elleni küzdelem egyik hatékony fegyvere volt a szőlő a gyümölcsös és erdő mellett az itteni települések lakóinak A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kiskunsági homok .Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű

szőlőnemesítő és létesült Miklóstelep is. Ma mindkét hely (Kecskemét-Katonatelep és Miklóstelep ) a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja. A borvidéken 64 szőlőfajta található. Ebből 10 fajta adja az összes szőlőterület kétharmadát. Ez a 10 fajta: Izsáki sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Kunleány, Olaszrizling. A nagyobbik hányad asztali borok készítésére alkalmas. Az összes szőlőtermés mintegy 20%-ából készíthető vörösbor. Ez az arány a jelen és a jövő tervezett szőlőtelepítései következtében a minőségi bort termő, valamint a vörösbor készítésére alkalmas fajták javára változik. A következő 10 évben telepíteni tervezett fajták körül kiemelkedő arányban szerepel a Kékfrankos, a Cabernet sauvignon és franc, a Zweigelt, az Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres ,Chardonnay. A borvidéken termett szőlőből készült bor kétharmada jelenleg asztali és tájborként kerül forgalomba, nagyobb hányada folyoborként. Egyre több borászat palackozza minőségi borait. A borvidéken van a magyar tulajdonban lévő legnagyobb pezsgő üzem, de sokan ismerik az itt előállított vemutokat törköly-pálinkákat és borpárlatokat is. A palackozva forgalomba kerülő fehérborok közül kiváló minőségű az Olaszrizling Chardonnay ,Rizlingszilváni, Ezerjó, Muskotály cüvé, Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling ,vörösborok közül pedig a Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon borok méltán közkedveltek és a borvidéki, alföldi borversenyeken is rendre aranyérmes helyezést érnek el. A borvidék nagy kiterjedtsége és a termelt borok széles skálája méltán alapozza meg a borvidék szlogenjét: a kunsági bor a mindennapok bora . Megtalálja itt a fogyasztó a napi étkezéshez, baráti beszélgetésekhez nélkülözhetetlen kiváló minőségű asztali és tájborok széles skáláját, de az ünnepi alkalomhoz ,speciális ételekhez illő, rendkívül finom, jellegzetes minőségi fehér-és vörösborokat, pezsgőket ,fűszerezett borokat és párlatokat is.